Lovak Világa

Az ember szórakoztatására tartott állatok közül egyedül a ló képes arra, hogy olyan szenvedélyt lobbantson fel, ami teljességgel reménytelen.”

Sziasztok!

Itt a lovak fajtáit találhatjátok. Próbálom összegyűjtögetni a legtöbb, és legismertebb fajtákat, azokonbelül a színeket, származásokat, jellemzőket, tullajdonságokat, használatokat...

Nem fogok rengeteget írni, ugyanis egy könyvemből írom ki.

 

Shagya-arab v. bábolnai arab

Főbb adatai:

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal:149-160 cm

Szín: minden alapszín, de a tarka nem kívánatos

Felépítés: arányos testfelépítés, fonom, egyenes vagy csukafej, ívelt, magasan illesztett nyak, erős mar, középhosszú hát, erős lábszerkezet

Jellemzők: nagy teherbírású, élénk, intelligens, nemes küllemű

Hasznosítás: hátaslóként és fogatban

Származás: Magyarország; Bábolna (de nem magyarok tenyésztették, ugyanis csak később került

Magyarországra)

Eredet: 19. század

Élettere: kontinentális éghajlat (ősök; sivatag; szavanna)

Amik már nem olyan fontosak...

A fajta névadó ménje, Shagya Senior 1836-ban, Szíriából került Bábolnára. A 2006-os, aacheni Lovas Világjátékokon egy Bábolnán tenyésztett shagya-arab ló, Hungares szerezte meg a távlovaglásban az egyéni bajnoki címet. Lovasa a spanyol Miguel Vila Ubach volt.

Kisbéri félvér

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 160-170 cm

Szín: sárga, ritkábban pej, elvétve fekete és szürke a deres és a tarka nem elfogadott

Felépítés: arányos testfelépítés, nemes egyenes vonalú fej, hosszú, középmagasan illesztett, ívelt nyak, magas mar, közepesen hosszú hát, közepesen széles, jól izmolt far, szabályos lábszerkezet

Jellemzők: intelligens, könnyen kezelhető, sokoldalúan hasznosítható, a legtöbb lovassportban tehetséges.

Hasznosítás: elsősorban hátaslóként, de fogatban sem ritka

Származás: Magyarország; Kisbér

Eredet: 19. század

Élettere: kontinetális éghajlat

Érdekességek...

                        ...széles körben elterjedtek...

   Eleinte a fajta lóállományából csak a kancákat tenyésztették tovább. Az első kisbéri félvér mén, mely fedezhette saját fajtáinak egyedeit,az194-től engedélyezett Fenék I. volt. Kisbér volt az első olyan magyarországi tenyésztelep, melynek ménjeivel - térítés éllenében - magántulajdonban lévő, a ménesen kívüli kancákat is lehetett fedeztetni (1855-től). Ez az oka annak, hogy a kisbéri vérvonalaknak már a korai generációktól kezdve széles körben elterjedtek a magyar lótenyésztésben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 1
Heti: 3
Havi: 21
Össz.: 6 021

Látogatottság növelés
Oldal: Fajták (szerkesztés alatt)
Lovak Világa - © 2008 - 2024 - horseworld.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »