Sziasztok!
Itt a lovak fajtáit találhatjátok. Próbálom összegyűjtögetni a legtöbb, és legismertebb fajtákat, azokonbelül a színeket, származásokat, jellemzőket, tullajdonságokat, használatokat...
Nem fogok rengeteget írni, ugyanis egy könyvemből írom ki.
Shagya-arab v. bábolnai arab
Főbb adatai:
Vérmérséklet: melegvérű
Marmagasság bottal:149-160 cm
Szín: minden alapszín, de a tarka nem kívánatos
Felépítés: arányos testfelépítés, fonom, egyenes vagy csukafej, ívelt, magasan illesztett nyak, erős mar, középhosszú hát, erős lábszerkezet
Jellemzők: nagy teherbírású, élénk, intelligens, nemes küllemű
Hasznosítás: hátaslóként és fogatban
Származás: Magyarország; Bábolna (de nem magyarok tenyésztették, ugyanis csak később került
Magyarországra)
Eredet: 19. század
Élettere: kontinentális éghajlat (ősök; sivatag; szavanna)
Amik már nem olyan fontosak...
A fajta névadó ménje, Shagya Senior 1836-ban, Szíriából került Bábolnára. A 2006-os, aacheni Lovas Világjátékokon egy Bábolnán tenyésztett shagya-arab ló, Hungares szerezte meg a távlovaglásban az egyéni bajnoki címet. Lovasa a spanyol Miguel Vila Ubach volt.
Kisbéri félvér
Vérmérséklet: melegvérű
Marmagasság bottal: 160-170 cm
Szín: sárga, ritkábban pej, elvétve fekete és szürke a deres és a tarka nem elfogadott
Felépítés: arányos testfelépítés, nemes egyenes vonalú fej, hosszú, középmagasan illesztett, ívelt nyak, magas mar, közepesen hosszú hát, közepesen széles, jól izmolt far, szabályos lábszerkezet
Jellemzők: intelligens, könnyen kezelhető, sokoldalúan hasznosítható, a legtöbb lovassportban tehetséges.
Hasznosítás: elsősorban hátaslóként, de fogatban sem ritka
Származás: Magyarország; Kisbér
Eredet: 19. század
Élettere: kontinetális éghajlat
Érdekességek...
...széles körben elterjedtek... | |
Eleinte a fajta lóállományából csak a kancákat tenyésztették tovább. Az első kisbéri félvér mén, mely fedezhette saját fajtáinak egyedeit,az194-től engedélyezett Fenék I. volt. Kisbér volt az első olyan magyarországi tenyésztelep, melynek ménjeivel - térítés éllenében - magántulajdonban lévő, a ménesen kívüli kancákat is lehetett fedeztetni (1855-től). Ez az oka annak, hogy a kisbéri vérvonalaknak már a korai generációktól kezdve széles körben elterjedtek a magyar lótenyésztésben. |